2009. január 1-től a 176/2008-VI.30. sz. Kormányrendelet alapján az új építésű épületek esetén a használatbavételi eljárás megindításáig kötelező az energetikai tanúsítvány elkészítése.
A kormányrendelet fő célja, hogy az épületek kevesebb energiát fogyasszanak. Az energetikai tanúsítvány (lakcímke) tartalmazza az épület energetikai besorolását A+ -tól I -ig hasonlóan a háztartási gépek energetikai besorolásához.
A most tervezett és engedélyezett épületeknek legalább a C energetikai minőséget el kell érniük. Ennél rosszabb besorolású épületre a jogszabályok szerint nem adható ki építési engedély.
Az épületek energetikai besorolása
Hogyan készül az épületenergetikai tanúsítvány?
Az energiahatékonyság vizsgálatához az épület teljes energiaszükségletét és hőveszteségét meg kell vizsgálni.
Kitérve többek között a csatlakozási élek, hőhidak, nyílászárók, fűtési rendszerek állapotára, tulajdonságaira és minőségére. A belső hőforrások energialeadására, az épület fűtési, légtechnikai, hűtési, villamossági, melegvíz előállítási energiaigényére.
A kapott eredmények alapján részletes képekt kaphatunk minden olyan tényezőről, ami befolyásolja ingatlanunk energiafelhasználását.
Kik állíthatnak ki épületenergetikai tanúsítványt?
A tanúsítás speciális szaktudást igényel, felsőfokú építészmérnöki vagy gépészmérnöki végzettséggel rendelkező szakemberek külön képzés után kaphatnak minősítést:
Épületenergetikai tanúsítványt készíthet az építész kamara azon tagja, aki építészeti építésügyi műszaki szakértői szakterületen épületenergetika részterületen teljes körű (SZÉSZ8), vagy korlátozott (SZÉSZ8K) szakértői jogosultsággal rendelkezik.
A tanúsítvány 10 évig érvényes, de amennyiben az épületre vonatkozó teljesítményérték időközben megváltozik, akkor az épület energetikai besorolását ismételten el kell végezni.
Mikor kötelező az épületergetikai tanúsítvány készítése?
Az épület energetikai jellemzőit tanúsítani kell az alábbi esetekben:
- új építésű épületek, rendeltetési egységek
- meglévő épület (önálló rendeltetési egység, lakás) ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása, vagy egy évet meghaladó bérbeadása
- 1000 négyzetméternél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület. 2009. január 1-től kötelező függetlenül attól, hogy az adott építmény új építésű, vagy meglévő.
Mikor NEM kell épületenergetikai tanúsítványt készíteni?
2011. december 31-ig önkéntes a meglévő épületek, energiatanúsítása.
- 50 m²--nél kisebb hasznos alapterületű épület;
- évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épület;
- legfeljebb 2 évi használatra tervezett épület;
- hitéleti rendeltetésű épület;
- jogszabállyal védetté nyilvánított épület, valamint a jogszabállyal védetté nyilvánított területen lévő épület;
- mezőgazdasági rendeltetésű épület.
- azon épületek, amelyek esetében a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m³, vagy a fűtési idényben több mint hússzoros légcsere szükséges, illetve alakul ki;
- műhely rendeltetésű épület
- levegővel felfújt, vagy feszített - huzamos emberi tartózkodás célját szolgáló - sátorszerkezetek esetén